Hali!
Ebben a részben érkezni fog pár új szereplő,akik még később is fel fognak tűnni. A ruhákért köszönet Luc - nak, remélem majd még fogadsz rendelést . . .
Puszi:
christmas.star

Louis szemszöge:
Hála a tegnap estének, iszonyatos fejfájásra
ébredtem, majd az hatolt a tudatomba hogy nem tudom, hogy hol vagyok. A
szobában kellemes virág illat uralkodott. Nagyon ismerős volt és pár perc után
rájöttem, hogy Emily - nek van ilyen illata mindig. Amikor oldalra fordítottam
a fejem meg is pillantottam őt. Arra következtettem, hogy nála vagyok, mert ez
a szoba be van lakva. Gondoltam jobban szétnézzek, így próbáltam úgy kimászni a
takaró alul, hogy ne ébresszem fel. A falon mindenhol fényképek lógtak a családjáról,
és a sztáros családjáról. Azt hittem, hogy kupi lesz, de tévedtem, mert minden
a helyén volt. Szerintem. A szobából két ajtó nyílt. Az egyik a fürdő volt, a
másik meg valami. Mivel kíváncsi voltam, hogy mi van ott kinyitottam és egy
gardróbbal találtam szembe magam. Nagyjából akkora volt, mint a mi előszobánk.
Épp a cipőit nézegettem, amikor megszólított.
- Szeretnéd valamelyiket felpróbálni? -
kérdezte, és próbálta elrejteni a mosolyát.
- Majd legközelebb. Emlékszel valamire a
tegnapról? - vágtam egyből a közepébe.
- Nem igazán. Az utolsó emlékem egy taxi, ami
gondolom elhozott minket ide.
- Aha. Nagyszerű. Van egy kis teád?
- Talán. Én általában kávét szoktam inni, de Lex
meg nagy teás, szóval lehet, hogy van. Megyek megnézem.,- indult el, majd vissza
is fordult - de előtte átöltözök. - nézett rám.
- Oké. - mondtam ártatlanul.
- Louis, légy szíves menj ki a szobámból. -
mutatott rá a kijáratra.
Míg Emily öltözött, a házat is felfedeztem. A
konyha kicsi és barátságos. A nappali és az előszoba meg ugyan olyan volt, mint
amikor először jártam itt. Hangok alapján már a teát kereste. Már épp
elindultam volna hozzá, amikor megszólalt a csengő. Kikiabálta, hogy lennék - e
oly szíves, hogy kinyissam az ajtót. Visszafordultam, lenyomtam a kilincset és
számomra két ismeretlen ember állt a küszöb előtt.
Emily szemszöge:
Találtam valami erdei gyümölcsös teát és reméltem,
hogy az jó lesz Louis - nak. Az előszobába nagy volt a csend, így gondoltam
megnézem kijött. Mikor megláttam, hogy kik azok, ijedtemben eldobtam a dobozt.
- Ti mit csináltok itt? - kérdeztem kissé félve.
- Csak köszönni szerettem volna a húgomnak és
egy kicsit beszélgetni. De látom akadt jobb társaságod. - durcizott Harry.
- Én meg jöttem készülni a délutánra. -
csicseregte Lexy. Olyan rég találkoztunk, hogy elszoktam a hangjától.
- OKé. Szóval Louis, ő itt a bátyám Harry és a
legjobb barátnőm Lexy. Harry, Lexy ő itt Louis a One Direction egyik tagja. -
mutattam be őket egymásnak.
- Tudtam, tudtam, tudtam! És úristem te vagy
Louis Tomlinson! -ugrált össze - vissza Lex.
- Igen, én vagyok. De ha nem baj én most mennék.
A fiúk már biztos aggódnak. Akkor az ünnepségen találkozunk. - köszönt el és
búcsúzóul megpuszilt.
- Rendben. Szia. Ti meg nem akartok beljebb
jönni? - tártam szélesebbre az ajtót.
- Na jó. Mesélj csak mi történt az este. -
kezdte el a kihallgatást a bátyám.
- Semmi. Buliztunk. Részegek voltunk és
aludtunk.
- Bízok benned húgi, de tudod ha . . .
- . . . valami baj lesz, az az én hibám lesz.
Már vagy hatszázszor elmondtad. – fejeztem be a mondatát.
- Látom figyelsz rám. De most megyek, mert Beccá
- nak még nincs ruhája. Sziasztok. - és egy intés után távozott.
- Úúú akkor ketten maradtunk. - jegyezte meg a
legjobb barátnőm.
- Hallod olyan okos vagy. Annyira hiányoztál. -
öleltem meg.
- Te is nekem. Na mutasd a ruhádat. - rángatott
a lépcső felé.
- Még nem választottam ki, hogy mit veszek fel.
- Mi az, hogy még nem!? Már kevesebb, mint hat
óránk van elkészülni. - sopánkodott - azonnal keresünk valamit.
- És milyen a te ruhád? - próbáltam terelni a
témát.
- Lila. Szerintem e legyen. - tartotta elém az
egyik kedvenc ruhámat.
- Nem. Ezt a díjátadóra tartogatom.
- Kit akarsz lenyűgözni benne? - nézett rám
azzal a "tudom a választ, de azért megkérdezzem" nézésével.
- Senkit - kerestem a megfelelő cipőt..
- Te tudod. És fellépsz? - mutatta egymás után a
ruhákat.
- Ez nem volt kérdés. Az kék - fekete tetszik. -
vettem ki a kezéből.
- A kis egoista. Az nekem is tetszik. Szerintem
ez legyen.
- Akkor ezt megbeszéltük. - és kiterítettem az
ágyra az esti viseletemet.
- Ezt a cipőt kölcsönkérhetem? - kérdezte és már
fel is próbálta.
- Persze. Nem akarunk valami filmet nézni?
- Ha én csinálhatom meg a hajad. - alkudozott.
- Áll az alku. Kapcsolj be valamit, én meg hozok
gumicukrot. - és verseny futottunk a nappaliig.
Louis szemszöge:
Mikor hazaértem már mindenki fent volt, plusz még Simon és csatlakozott hozzájuk.
- Louis, örülök, hogy végre csatlakozol hozzánk. Hol voltál eddig? - kérdezte a volt mentorunk.
- Ömm, hát, hogyis mondjam . . .
- Emily - nél volt! - kiabált közbe Hazza.
- Remélem nem csináltatok semmi hülyeséget. -
mondta, miután rendbe
- Nem. Csak aludtunk. - ráztam a fejem és
leültem Liam mellé.
- Most, hogy mindenki itt van el is mondom, hogy
miért jöttem. Ugye a testvérem titeket is meghívott az évfordulójukra, szóval
este elegánsan öltözettek fel. És ez nem azt jelenti, hogy a legújabb cipőmet
veszem fel, hanem azt, hogy öltönybe öltözünk. És most egyesével. Niall, te
próbálj meg csukott szájjal és lassan enni. Liam, te csak hozd a formádat.
Harry. Próbálj nem minden nővel flörtölni. Zayn, ne bámuld meg mindenben a
hajad. És Louis, ha most az egyszer megpróbálnál normálisan viselkedni azt
nagyon megköszönném.
- Én mindig normálisan szoktam viselkedni. -
háborodtam fel.
- Hagyd csak Simon. Ma úgy is csak az
unokahúgodat fogja szédíteni. - mosolygott Zayn.
- Csak azt számít, hogy jól neveltek legyetek.
És ne késsetek! - szólt még vissza az ajtóból az ex - mentorunk.
- Időben ott leszünk. Majd én gondoskodom róla!
- válaszolt Liam, bár nem hiszem, hogy ezt hallotta. - Most pedig elkezdtünk
készülődni.
- Minek? Még van három óránk. - nyavalygott
Niall.
- Mert biztos vagyok benne, hogy történni fog
valami. Szóval indulás zuhanyozni és hajat mosni. - osztogatta a parancsokat
"Daddy Directioner".
Mindenki elvonult a szobájába, hogy felkészüljön
az estére. Hamar végeztem a tisztálkodással és már az öltönyömet is felvettem,
így lementem a nappaliba. Már csak Zayn hiányzott. Gondolom még a haját
csinálta. Már vagy fél órája várhattunk rá, így Harry felrohant szólni neki,
hogy mindjárt megyünk. Mint kiderült kész volt, csak lusta volt lejönni. NA
mindegy. Míg egy óránk volt, de mivel elég messze laktunk, így elindultunk.
Nagyjából harminc perce utazhatunk, mikor Niall leette magát.
- Hogy lehetsz ilyan szerencsétlen? -
bosszankodott Liam.
- Jól van na. Véletlen volt. - esküdözött a
szöszi.
- Na mindegy. Valahonnan szereznünk kell egy
zakót. Nem akarok késni. - mondtam, és hirtelen egy tökkéletes megoldást jutott
az eszembe.
- Úgy látom Louis - nak ötlete van. - csettintgetett
Harry.
- Mond mit tegyünk. -
- Kérjük el a sofőr felsőjét. Biztos ideaadja. -
meséltem el a zseniális tervemet.
- Nem is olyan rossz ötlet. Uram, elnézést. Nem
tudná nekünk adni a zakóját. Niall leette a sajátját és már nincs időnk haza
menni. - magyarázott a rossz fiunk.
A választ nem kaptuk meg rögtön, csak akkor,
mikor megálltunk és egy zakó landolt a hátsó ülésen. A szőkeség átvette a
felsőjét, ami az ujjánál kicsit nagy volt, de visszahajtottuk, így semmi nem látszódott
és még csak nem is késtünk.
Emily szemszöge:
Amikor megérkeztünk anyáékhoz, mint valami őrült
rohantam megkeresni apát. Nem is volt olyan nehéz, mert, amint meglátott ő is
elindult felém.
- Apa! Annyira hiányoztál! - mondtam neki,
miközben olyan erősen szorítottam, ahogy csak bírtam.
- Te is nekem, Prücsök. Na, de mesélj csak mi
van közted és a fiú között. Hogy is hívják?
- Louis. - válaszoltam neki.
- Ja igen. Louis. Akkor gondolom nem miattam
öltöztél ki.
- Azért öltöztem ki, mert ünnepség van. - magyaráztam
neki, de ekkor megláttam a fiúkat.
- Aha. Ő barna hajú, nem? - kérdezte, és
elindult feléjük.
- Igen. De szerintem nem akarsz te vele
beszélni. - próbáltam visszahúzni.
- Ugyan csak bemutatkozok neki. Sziasztok, én
Emily apja vagyok Chris.
- Louis Tomlinson. - rázott kezet apával.
- Na, jó. Most, hogy megismerkedtetek, nem
mehetnénk? Még nem találkoztam Nicole - lal. - próbáltam elvonszolni onnan.
- Tényleg, és még nem találkoztam Sarah új
barátjával. Édesanyád meg mindjárt be fog jelenteni valamit. Légy jó. - köszönt
el, és már el is tűnt.
- Szia cica. Hiányoztam? - kérdezte Harry (ugyan ki) mosoly kíséretében
- Szia cica. Hiányoztam? - kérdezte Harry (ugyan ki) mosoly kíséretében
- Szia Harry. Komolyan mondom, ha még egy órát el kellett volna úgy viselnem, hogy nem látlak, azt hiszem meghaltam volna. És annyira sajnálom fiúk. Fogalmam sincs, hogy mi
ütött belé. - kértem bocsánatot, és elvettem egy pohár pezsgőt az arra járó
pincértől.
- Semmi baj. Csak . . . - kezdett bele a
mondatába Niall, de befejezni már nem tudta.
- Egy kis figyelmet kérnék. David - del valami
fontosat szeretnénk mondani, de először is köszönjük, hogy eljöttetek. Szóval a
nagy hír az, hogy kisbabánk lesz. - mikor ezt kimondta, a számban lévő ital
Louis zakóján landolt.
Miután kiköptem az innivalót mindenki rám
figyelt. Én csak bájosan mosolyogtam és integettem, és egy hátra arc kíséretében kisétáltam a
kertbe. Messze voltam, de még hallottam a zenét és azt is, hogy valaki utánam
jön.
- Mi baj? - kérdezte Louis.
- Semmi. Semmi. - ráztam a fejem.
- Na látom, hogy valami van? - noszogatott.
- Félek. - adtam a tömör választ.
- Félsz? Mitől?
- Attól, hogy ugyan az lesz, mint apánál. Vagyis
elfelejt. - öleltem át még szorosabban.
- Ugyan. Ez hülyeség. Téged nem lehet
elfelejteni. - viccelt.
- Na, de most komolyan. Ezt nem viccnek szántam.
- lökdöstem.
- Szóval komolyan. Csak pár napja ismerlek, de
már most úgy érzem, hogy soha nem tudnálak elfelejteni. Sok időt töltöttünk
együtt, és bár fogalmam sincs, hogy mi történt tegnap, de ha ezt tettem volna
nem bántam volna meg. - és arra eszméltem fel, hogy ajkait az enyémre
tapasztja.
- Hidd el én se. - válaszoltam, mosolyogva. Azt
hiszem egész este vigyorogni fogok.
- Felkérhetem egy táncra Miss Lewis? - kérdezte.
- Örömömre szolgálna, ha táncolhatnék önnek Mr.
Tomlinson. - pukedliztem legjobb tudásom szerint.
A táncunk csupán
abból állt, hogy jobbra - balra lépkedtünk, néha megforgatott és próbáltunk
ritmusra lépni. Ez eltartott olyan húsz percig, mert közben még röhögő görcsöt
is kaptunk. De a "keringő" végeztél szép, lassan visszasétáltunk a
terembe. Ezek után felkért Apa, Liam, Harry, Niall és épp Zayn - nel
szórakoztunk, mert az táncnak nem volt nevezhető, amikor valaki megkocogtatta a
rosszfiú vállát.
- Elnézést, lekérhetném az ifjú hölgyet? -
kérdezte Chace Crawford.
- Persze. - vágtam rá, és máris Chace forgatott
össze - vissza.
- Ezt el se hiszem. Én itt táncolok a kedvenc
színészemmel és úr isten! - visítoztam halkan.
- Á, szóval rajongó vagy? Ki a kedvenced a
Gossip Girl - ből? - érdeklődött.
- Imádom a Blair - Chuck párost, de a kedvencem
Nate. - válaszoltam lelkesedve.
Azt hiszem ez volt
életem egyik legjobb estéje. Csókolóztam Louis - szal, táncoltam Chace - szel
és kiderült, hogy kis testvérem lesz. A tánc után megkerestem anyáékat és
gratuláltam nekik. Még csak a második hónapban jár, így még nem tudják a baba
nemét. Ha lány Ashley, ha fiú akkor Mike lesz a neve. Az est többi része
igencsak kellemesen telt. Inni nem ittam sokat, de Sarah - val próbáltam
kedvesen viselkedni, már amennyire kitelt tőlem. A vendégsereg, olyan hajnali
két óra fele ment el. A fiúkkal, Austin - nal és Lexy - vel holnap Chelsea
meccsre megyünk és a játékosokkal is találkozhatunk. Én a régi szobámban
aludtam, bár fogalmam sincs, hogy, hogy fértem el attól a rengeteg
plüssállattól, de megoldottam. És ha mondjuk Harry (a bátyám) ugyan abban az
ágyban feküdt volna, még több helyem lett volna.
Kinézte már meg a Kiss You videóklippjét? Én igen és imádom!!!!!
Em ruhája
Lexy ruhája
Kinézte már meg a Kiss You videóklippjét? Én igen és imádom!!!!!






Eddigi legjobb rész ! Imádom!! Kedvenc részem az amikor Simon kiosztja őket hogy mit ne tegyenek :-) "Harry (ugyan ki)" na ezen fetrengtem a röhögéstől! Persze szólj nyugodtan ruha ügyben!! Pusszantás
VálaszTörlés